A hepatitisz vírus fajtái

 

A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.


A vírushepatitisek a kórokozótól függően két formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (pl. fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D típusok pedig vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).

 

A tápcsatornán keresztül terjedő hepatitisz vírusok

 

Hepatitisz A – fertőző májgyulladás


Elterjedése általában a rossz higiéniai körülményeknek köszönhető, illetve a fertőzött személyek a nem megfelelő minőségű ivóvízzel illetve étellel viszik be szervezetükbe a vírust. Ismertető jegye ennek a fajta vírusnak hogy a fertőzés forrását, aránylag könnyű megtalálni az esetek túlnyomó többségében.

A betegség megszerzésének kockázata a nem immunizált egyéneknél havonta 3/1000-hez, de ez az arány rossz higiéniás körülmények között 20/1000-re is emelkedhet. A járványok kialakulásának esélye az intézményekben (iskolák, óvodák, nevelőotthonok, stb.) nagyban megnövekedik.

 

Hepatitis A tünetei, lappangása


A hepatitis A betegség hirtelen kezdődik. Tünetei közé sorolhatjuk a néhány napig tartó lázat, elesettséget, étvágytalanságot, sárgaságot, amelyek többségében enyhe tünetek.
Kórokozója a hepatitis A vírus, amely a fertőzött széklettel terjed.
A vírus lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap.
Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása.

A fertőzések 10%-ában alakulnak ki tünetek, a maradék 90%-ban a vírus tünetmentes marad. Az esetek nagy részében a tünetek egyike a sárgaság nélküli gyomorrontás, amely a következőket foglalja magában: puffadás, hányinger, hasi fájdalom, émelygés. További tünet lehet a májtáji fájdalom, illetve rövid ideig tartó hőemelkedés. A ritka tünetek közé tartozik a fejfájás, izületi fájdalom, és a csalánkiütés a bőrön.

A hepatitis A ellen specifikus védőoltás van.

 

Hepatitis E

 

Kórokozója a hepatitis E vírus. A hepatitis A-hoz hasonló vírus ahol a fertőzések jelentős része tünetmentes, de terhes nőknél súlyos, gyakran halálos megbetegedést is okozhat akár.
A fertőzött terhes nők a magzatot a méhlepényen keresztül fertőzhetik.
A hepatitis E lappangási ideje leggyakrabban 26-42 nap, és aktív védőoltás sajnos nem áll rendelkezésre egyenlőre a fertőzés kezelésére.

 

Vérrel és testnedvekkel terjedő hepatitis betegségek

 

Hepatitis B


Három különböző nevén ismert, de mindegyik a Hepatitis B vírust jelöli. Ezek az elnevezések a következők: Szérum hepatitisz, inoculatiós hepatitisz vagy hosszú lappangási idejű hepatitisz. A fertőzés vérrel illetve szexuális úton történik. A megfertőzött egyének kis többségében a vírushordozás továbbra is megmarad. Magyarországon a B-vírushordozás aránya 1% alatt van, de a Távol-Keleten 5-15% körüli. Az átfertőzöttség aránya trópusi országokban a legmagasabb, például Ghánában a lakosság 18 éves korra eléri a 80%-ot. A vírus lappangási ideje 45-180 nap is lehet, de általában 60-90 nap. Fokozott veszélynek vannak kitéve az intravénás kábítószert fogyasztó egyének, az egészségügyi dolgozók, illetve a szexuális magatartásuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, így őnekik még erősebben javasolt a hepatitis B vírus elleni védőoltás beadatása.

 

Hepatitis C


A hepatitis C vírussal megfertőződött egyének 75-90%-ban tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozóknak számítanak, továbbá az esetek kis százalákában alakul ki sárgaság. A vírus szövetnedvekkel, illetve fertőzött vérrel terjed. A fertőzött anyáról a gyermekre történő vírus terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. Ritka az az olyan eset amikor szexuális fertőzés útján terjed a betegség. Lappangási idő 14-180 nap, de legtöbb esetben 6-9 hét.

 

Hepatitis D


A Hepatitis D vírus, csak a betegség B alfajának jelenlétében szaporodik tovább. Ismertebb nevén Delta-vírus. Jellemző rá hogy főleg a trópusi területeken terjed, véráram útján. Többnyire a szegényebb országokban van jelen a vírus, és a vérérzékeny, a vércserén átesett illetve a kábítószer fogyasztók esetében  fordul elő legfőképp.


Hepatitis G


A víust 1996-ban fedezték fel. A hepatitis G-vírust különböző májbetegségekben és egészséges véradókban is megtalálták, klinikai jelentősége azonban még nem tisztázott. Gyakran társul B- és C- vírusfertőzéshez, ennek klinikai képét, kórlefolyását azonban nem módosítja.